Rapülők : Átmeneti csók

Zselé vagyok, a hét műtárgya.
Csodámra jár, aki meglát ma.
Mióta ideköltöztél, odavagyok,
Ha jönni látlak, mindent odahagyok.

És lefutok, akár a szem a harisnyán,
Miattad hetek óta szünetel a karizmám,
Csak viszem a szívem, csak az nem pihen,
Zakatol, mint expressz a sínen.

Lehetsz a mérgem és a gyógyszerem, a kedvesem, a mindenem,
Az életem, a végzetem, csak azt add nekem,
Amit múltkor itt az udvaron.
Rózsaszínű rúzsnyomok maradtak arcomon.

Nem kell ide kondom, hidd el, ha mondom,
E ponton túlmenni nem akarok,
Megkérlek végre téged te vadszájú,
Újra súgd a számba, hogy I love you.

És ha remeg a szív, nem kell begyulladni,
Van ez így. Ne magyarázz.
Hogyan tombol megint otthon a család,
Ha minket így lát!

Hej! Ha a csókom kell,
Most hallgass el, hogy megkapasd a részed.
Hej! Ha a csókom kell,
Gyere túlozd el, hadd érezzem, hogy érzed!

Azt magyarázta a doki egyszer,
A csók lehet az új szuperfegyver.
Fény derült rá (vala)valahol,
Ha gyakorolsz, hosszú életet szavatol.

Tudom a könyvekből, hogy az ölelésből
Elég egy kis adag, ha őrjítő,
S valahogy minket elkerül az idő.

Hát csak a szádat add, hogy ezt a századot,
Na meg az átlagot túléljem veled!
Elég egy csók csupán naponta délután,
És csak a ráncaidat veszítheted!

Hej, ha a csókom kell...

Rapülők : Augusztusi tél

Fülledt estbe fulladt a nap.
Átoson a városon a forróság.
Kigyúlnak a fények,
A kiskatonák hazatérnek.

Vagány magány. Céltalan, végtelen
Monoton maraton.
Ha gondolkodom, csak Rád gondolok.
Visz a lábam az utakon.

Helyenként már hiányzol.
Hiányzol, hiányzol.
A lépcsőn, a téren, a rakparton.
Minden helyen, minden helyen.

Bőröm börtönében életfogytig
Leszek elitélt. Elmentél,
és odakint tombol
az augusztusi tél.

Rapülők : Helyi terminátor

Ki küldte és mi a neve? A moziban a helye,
De létezik és nem mese a fele
SE a CIA sem az FBI, (ÁLLJ!)
Sem a KGB nem tud annyit ártani,
Mint a szaki, aki ha beindul, hát bepörög a guriga,
S hiába akarod, ő nem megy el a sunyiba.

Nincs nála kegyelem, a fegyelem a kenyere.
Lapos a tekintete, alapos a tenyere.
Hidegen idegen, csak ő tudja, hogy mit akar.
Tépi az ideged, hát ne várj, amíg betakar!

Nyitva a kapu, de a szája, mint a satu,
Csak egy nemet nyög és eléd áll
Ágyú agyú, nála van az adu,
Amit szigorúan kihasznál.

"Gyere ki a hóra egy szóra!" És legyél nagyon bátor!
Ő csak, ő csak a helyi terminátor.
Szétszed téged. Hogyha nem vigyázol, véged!

Csupa flikk-flakk ez a hely, csupa flitter.
Sok mini sztálin, sok icipici hitler van:
Programozott pogromozó, kis fémszívű károkozó.

A tegnap szele, a holnap jele,
Aki csak ellened van jelen.
A léte szertelen, rendszertelen,
Jó, ha lőszertelen!

Lehet a nyolcadik utas, vagy a benzinkutas,
A kerületi díjbeszedő,
Lehat a szomszéd fia, vagy a faluban a bika,
A pult mögött az eladónő

Lehet a postás, lehet a főportás,
A tanár, a liftkezelő,
Lehet a házmester, kinek a ház nem kell,
A miniszter, a buszvezető.

"Gyere ki a hóra egy szóra!" És legyél nagyon bátor...

Rapülők : Holiday rap

Ha a hét véget ért, jön a vasárnap.
Te nekidőlnél a vaságynak.
Közben nyár van és kutyameleg.
Nyüszít a gép,
Ahogy lábad a kocsiban a gázra lép.

Le az M7-esen, egyenesen,
A szlalomképesen, és hű, de ügyesen!
A tavalyi "Hawaii" talán visszatér.
Hol az a rendőr, aki utolér még?!

Érd és Martonvásár, Gyúró,
Kápolnásnyék, Veréb. Elég!
Az úton a tábla több, mint sok.
Hány j-vel írják, hogy Sijófok?

Alig állsz, alig ülsz, néha alig-alig élsz,
Ahol a part szakad, csak ott vagy, mire odaérsz
A vízhez. O, tele van a tó!
Csak a zseb, ami ma üres, ugye bíztató?


Hurrá everybody! Jön a holyday!
A Balaton ez itt, vagy nem?!
Az!
Kicsi, de üdít, és elég ciki,
Hogy olyan amilyen. Hát van ilyen.
Van!
Kölni. zizi, fagyi. A sör a holiday.
Guggolunk a mélyvízben.
Ben!
Nem kell se London, se New York City,
Már itt sem ért meg minket senki sem.
Nem!


Fel a áll, ki az váll, behúzva a has.
A strandon ez a minimum, hogy indulhass.
Alakul az alakod, és meglepő,
Hogy majdnem olyan vagy, akár a nagymenők.

Aki fogalom a strandon az úgyse navigál!
Még egy ilyen békebeli bulihuligán.
Ácskapocs, állkapocs. Vasat eszik éjjel.
Ö a fekete-fehér. A svájci néger.

Kell hogy befeszíts, mert ismer ez a beach.
A hírneveden ideje, hogy öregbíts!
Hé, de sekély a mély, aki mer, az mehet!
Irigyel a nép: de szép kis csukafejes!

Akad, ki a napon kívül szemet szúr,
Hát de jó fényt vetsz magadra hanyagul.
Véd a húszas faktor a sugaraktúl,
A fekete minden és az ibolyán túl!


Hurrá everybody!...

Ha van elöl test, ne erőltesd!
Sűrű a sor. Maga pedig ideges.
Súlyos a tömeg. Itt valaki dúlt!
Öcsém, hát ez olyan, mint a Hollywood!

Monokini, minikino, Kawasaki, kiwi szaga,
Ifi-hifi, money-honey, Pepsi, popsi.
A létől a tudat is fejre áll:
Bárhogy fáj, a lé definiál!

Hurrá, hát leszel sok ilyen- olyan lányon
Mint indiai csodafakír a szögeságyon,
De nem kell egy milliárd a biliárdhoz,
A haveri galeri szerint te sem vagy ám rossz!

Hurrá! Hát nyaraltál!
Hurrá! Jót buliztál!
Egy kicsit kimerültél. Ez látszik a fejeden,
De kipihened majd a munkahelyeden.

3x
Hurrá everybody!...

Rapülők : Szívzuhogás

/Részletek az alábbi versekből: Petőfi Sándor: Szeptember végén; Nagy László: Én fekszem itt; Kosztolányi Dezső: Énekek éneke; Juhász Gyula: Szerelem; József Attila: Óda; Gyurkovics Tibor: Hajnal; Kiss Dénes: Részem lettél; Nagy László: Jártam én koromban, hóban./

Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még zöldell a nyárfa az ablak előtt,
De látod amottan a téli világot,
Már hó takará el a bérci tetőt...

Én fekszem itt a kihűlt földön,
eleven kincse még a nyárnak,
vétkek s rossz jelek rohamozva
édes húsomra idejárnak.

Te vagy, mi van, te vagy az emlék,
te vagy ki küld és hívogat,
futnék tetőled s visszamennék,
dajkáld el az én kínomat

Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,
Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.
Ha balgaság, ha tévedés. legyen,
Ha szerelem, bocsásd ezt meg nekem!

Szeretlek, mint anyját a gyermek,
mint mélyüket a hallgatag vermek,
szeretlek, mint fényt a termek.
mint lángot a lélek, test a nyugalmat!

Szeretlek, jobban a szélnél,
mi öleli hosszan a fát,
szeretlek, mintha élnél
helyettem egy életen át.

Úgy élsz bennem, akár a vérem,
nyitott szememben a világ
fájdalmaink a létezésben
Vagy ép üvegben a szilánk!

Köröttem kúsza az élet,
kúsza a sorsom.
Vértezz hittel, hűséggel állig,
akkor én a halálos ágyig
belédfogódzom.