Berlin, 1945 április. Egy nép a bukására vár. A főváros utcáin kegyetlen harcok folynak.
Hitler hűséges tábornokaival és néhány hívével elsáncolta magát a vezetőségi bunkerben.
A Birodalom helyzete a Vörös Hadsereg előrenyomulásával egyre reménytelenebbé válik. A folyamatos bombázások állandó rettegésben és életveszélyben tartják a város elkeseredett lakosságát.
Miközben az utcákon kétségbeesett jelenetek játszódnak le, Hitler a Harmadik Birodalom teljes pusztulását a bunker falai között éli át. Jóllehet Berlint már lehetetlen tartani, a Führer mégis tiltakozik a búvóhely elhagyása ellen – Albert Speer építészhez hasonlóan „a színpadon akar lenni, amikor legördül a függöny”. Minthogy szívvel-lélekkel vesztes népe mellett áll, a színről való tragikus lelépését tervezi a mélyen a föld alatt húzódó bunker-rendszerben. Már csak néhány órája maradt, mielőtt közös öngyilkosságuk előtt feleségül veszi Eva Braunt. A vég elkerülhetetlenül közeleg, Hitler mindent az utolsó részletig kidolgoz: miután ő és szeretője meghalt, holttestüket a birodalmi kancellária udvarában fogják elégetni, nehogy a tetemük ellenséges kézre jusson. Az oroszok feltétel nélküli megadást követelnek, ezért hűséges hívei közül, vezetőjük példáját követve, többen is az önkéntes halált választják a rájuk váró kínkeserves meghurcoltatás helyett. A magát szintén a bunkerben meghúzó Magda Goebbels megmérgezi mind a hat gyermekét, majd férjével együtt véget vet életének. Röviddel ezután Hitler személyi titkárnőjének, a végsőkig kitartó Traudl Jungénak és még néhányaknak az utolsó pillanatban sikerül kimenekülnie a bunkerből, és átjutnak az oroszok ostromgyűrűjén...

A film alapjául Traudl Junge emlékiratai (Az utolsó óráig - Hitler titkárnőjének visszaemlékezései), valamint Fest, Joachim: A BUKÁS - HITLER ÉS A HARMADIK BIRODALOM UTOLSÓ NAPJAI c. történelmi tanulmánya szolgált.