A Holokauszt a II. világháborúban a nácik által bizonyos népcsoportok, vallások, csoportosulások ellen elkövetett népirtás (etnikai tisztogatás) neve. A Kristályéjszakától a T-4 Eutanázia Programon át a halálbrigádokig és a koncentrációs táborokig terjedt. A holokauszt kétségbevonása számos országban bűncselekménynek minősül, néhányan mégis nem csupán a részleteit, hanem a megtörténtét is vitatják.

A holokauszt szó jelentése

A holokauszt (görög: ολοκαυστον, holokauszton) szó jelentése „teljesen elégő áldozat”. Ebben az értelemben először a történész Xenophon használta, majd megjelent a héber Biblia görög nyelvű fordításában a Szeptuagintában is. Szent Jeromos latin bibliafordítása holocaustum formában terjesztette el az angolszász nyelvterületen. A német és annak hatása alatt levő nyelvterületeken (ide tartozik hagyományosan a magyar is) nem volt használatos a kifejezés, mivel Luther Márton a Brandopfer (égőáldozat) kifejezéssel fordította.

A holokausztban érintett népek kezdetben a saját nyelvükön nevezték el: a zsidók „soá”-nak (a השואה héber szó jelentése „csapás”), a cigányok Porajmos-nak (elemésztés) hívták.

Ezzel magyarázható, hogy az európai zsidóság genocídiumának szörnyűségeire először angol nyelvterületen használták a kifejezést 1942 decemberében a News Chronicle című napilapban, Hitler a zsidóság megsemmisítésére vonatkozó terveivel kapcsolatban: „...the Jewish peoples are to be exterminated“. 1945-től zsidó holokausztként „foglalt” politikai és történelmi szövegösszefüggésekben ez a kifejezés - de csak az angolszász nyelvterületen. 1972-től terjedt el a széles nyilvánosságban Frederick Forsyth regénye, Az Odessa ügyirat (eredeti címe The Odessa File) nyomán. Később más népirtásokra (például a ruandaira vagy az örményre) is használni kezdték.

A zsidó holokauszt

A nürnbergi per

A holokauszt legnagyobb áldozatát az európai zsidók szenvedték a náci Németország , illetve az általa megszállt országok területén a II. világháborút közvetlenül megelőzően és annak éveiben. Az áldozatok számát általában 6 millióra teszik. Közel félmillió magyar zsidó került Auschwitzba. Akiket nem öltek meg azonnal a gázkamrákban, azok munkatáborokba - mint Auschwitz-Birkenau - kerültek.

A zsidó holokauszt okai

A német nemzetiszocialista ideológia hatalomra kerülése, 1933 óta nyíltan a fajelmélet alapján állt és ennek keretében az "árja" faj legfőbb ellenfelének a Németországban és számos országban diaszpórában élő zsidókat tekintette. Az antiszemitizmus valamennyi hagyományos eszközén (rémhírek terjesztése,gettók felállítása, a zsidók jogi és emberi diszkriminációja, gazdasági szerepük teljes megszüntetése) mellett iparszerű és tervszerű megsemmisítésükre törekedett. A náci cinizmus ezt a "zsidókérdés végső megoldásának" (németül: Endlösung der Judenfrage) nevezte. A nemzetiszocializmus antikommunista jellegének a holokauszt kiterveléséhez és végrehajtásához nincs köze.

Fogyatékossággal élők

1939-től Németországban többszázezer testi vagy szellemi fogyatékossággal élő embert öltek meg szisztematikusan, az ezen emberek összegyűjtésére szakosodott speciális "kórházakban". Később a családok kötelesek voltak értelmi fogyatékos vagy testi fogyatékossággal élő hozzátartozóikat ilyen kórházakba helyezni. A nácik felsőbbrendű és fajtiszta, vagyis árja emberről szóló nézete alapján nem voltak kívánatosak a "tökéletlen" emberek. Főleg méreggel végeztek velük, a hozzátartozókkal pedig azt közölték, betegség miatt haltak meg. Több mint 400 000 személyt sterilizáltak, öltek meg, vagy végeztek rajtuk genetikai kísérleteket akaratuk ellenére, válogatás nélkül. A gáz általi kivégzés elméletét fogyatékossággal élő személyek kivégzésére fejlesztették ki, később alkalmazták a haláltáborokban.

Jehova Tanúi

Fő szócikk: Jehova Tanúi története

A bibliakutatók – ahogy akkoriban Jehova tanúit nevezték - egyik fő előírása kifejezetten tiltja a hadviselésben való részvételt. A vallási szervezet ráadásul komoly háborúellenes propagandát is folytatott, ezért kezdettől szembekerültek a nácikkal. Kb. 10 000 német bibliakutató volt egyszerre börtönben a nagyjából 25 000 fős közösségből, kb. 250 embert kivégeztek, és 2000-2500-an kerültek koncentrációs táborokba. Mintegy 1000-en közülük éhen haltak vagy fagyástól, betegségtől, végkimerüléstől, erőszaktól pusztultak el. A németeken kívül 200-250 holland, 200 osztrák, 100 lengyel, 10-50 magyar, belga, francia, cseh bibliakutató is volt közöttük. A Jehova tanúi közül kikerült áldozatok száma ugyan nagyon csekély a hatmilliós zsidó népirtáshoz képest vagy a roma áldozatok számához viszonyítva, de az üldözésük kegyetlensége és a német szellemi ellenállásban betöltött szerepük következtében meg kell emlékeznünk róluk is. Nyíltan küzdöttek a nyomtatványaikban a szabad vallásgyakorlásért és a fegyverfogás lelkiismereti alapon való megtagadásáért. 1994. szeptember 27-én az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumában neves történészek szemináriumot tartottak azzal a céllal, hogy méltassák Jehova Tanúinak szerepét; ezen részt vett 24 túlélő is.

Az üldözötteket mentő személyek

A II. világháború alatt, a német ill. németek által megszállt területeken akadtak olyan emberek, akik - bár rendkívül kockázatos volt - zsidókat, cigányokat, egyéb üldözötteket igyekeztek megmenteni. Sokan ismerőseiket, barátaik családját, szomszédaikat vagy akár idegen embereket rejtegettek saját házukban. Voltak olyanok is, akiknek nagyobb befolyásuk, jobb kapcsolataik voltak, és akár több száz embert is meg tudtak menteni. 20 205 ember kapta meg 2004-ig az Igaz Ember címet azért, mert zsidókat mentett meg a holokauszt idején.

A legismertebbek közülük: Oskar Schindler, Emilie Schindler, Raoul Wallenberg, Raile Jakab, Giorgio Perlasca

A kevésbé ismertek: a svéd Per Anger és Waldemar Langlet, a svájci Carl Lutz és Harald Feller, a spanyol Angel Sanz-Briz, valamint Monsignor Angelo Rotta pápai nuncius és helyettese, Monsignor Gennaro Verolino [1].

A magyarok közül az Igaz Ember cím birtokosai többek közt (jelenleg 36-an vannak) boldog Apor Vilmos, Sztehlo Gábor, id. dr. Antall József, Slachta Margit, gróf Eszterházy János (szlovákiai magyar) vagy Reviczky lmre, Ferenczfalvi Kálmán. További ismert személyek, akik az üldözötteket mentették vagy a deportálások ellen tettek: Horthy Istvánné gróf Edelsheim Gyulai Ilona és köre.

Magyarországról deportáltak szelektálása, Auschwitz, 1944. május 26. Csomagjuktól és ruhájuktól való megfosztásuk után a gyerekek, idősek és gyengék azonnali gázkamrás kivégzésre kerülnek, a megmaradottak a munkatáborban és "orvosi" kísérletekben szenvednek kínhalált.